Pedikűr otthon – miért jön jól egy talpreszelő?

• Mia Riesenberger
• 2016. január 19. kedd

Ki ne szeretné pedikűrösre bízni a lábápolást, aki amellett, hogy megszabadít a bőrkeményedéseinktől, még akár egy talpmasszázzsal is kényeztet? Erre nem mindig van azonban időnk és lehetőségünk, a lábunk szépségéhez pedig jól jön, ha akad otthon egy talpreszelő.

A bőrkeményedések kialakulása részben genetikai hajlamon, a lábfej szerkezetén múlik, de befolyásolja a cipőnk, vagy hogy naponta mennyit járkálunk. Még messze van a szandálok, nyitott cipők szezonja, de ha hónapokon keresztül elhanyagoljuk a lábápolást, magunknak okozunk gondot. Az elburjánzó bőrkeményedéseknek az utolsó pillanatban kapkodva nekiesni nem éppen hatékony, ráadásul ha megadjuk a módját, otthon is kellemes élmény lehet a pedikűrözés.

A folyamat egy negyed órás lábfürdővel indul (máris jól hangzik, ugye?), amibe bőrpuhító anyagot, például tengeri sót is érdemes tenni, hogy hatásosabb legyen. A láb szárazra törlése, majd a körmök, körömágy rendbe szedése után következik a rettegett rész: a sarkon vagy a talp oldalán kialakult bőrmegvastagodás szemrevételezése, és kísérlet az ettől való megszabadulásra. Ehhez kapható egy speciális (a használatát tekintve leginkább a krumplihámozóra emlékeztető) penge, amelynek előnye, hátránya is van. Valóban villámgyorsan lehet (szó szerint) levágni a bőrkeményedéseket, de fokozott óvatosság szükséges a használatakor. Akármennyire is odafigyel valaki, egy mély vágás elég kellemetlen járás közben, ráadásul nehezen gyógyul be, vagy akár el is fertőződhet. Emiatt talán szerencsésebb, ha a sarokreszelők mellett maradunk.

A dörzspapíros verzió inkább csak karbantartásra, a bőr simábbá tételére alkalmas, a komoly bőrkeményedéseknek meg sem kottyan. Egy másik opció a habkő, ami ugyan a nagyobb problémákkal is megbirkózik, de nagy hátránya, hogy néhány hetes, hónapos használat után lekopik a felülete és csúszós lesz. Arról nem is beszélve, hogy a lábról óhatatlanul átkerül róla a piszok, ami csinos fekete foltot képez a felületén. Mivel sokan a fürdőkád szélén tartjuk (talán ezzel próbáljuk belezsarolni magunkat a használatába?) előbb vagy utóbb a penész is megjelenik rajta. Röviden, a habkő fogyó eszköz, nem hosszú távú befektetés, bár jól használható, időről időre cserélni kell. Végül említsük meg a fémráspolyt, ami igazi nehézsúlyú eszköznek számít a reszelők között, ez már a kérges bőrkeményedésektől is képes megszabadítani. Csak arra kell vigyázni, nehogy túl lelkesek legyünk a használatakor: ha a nagy dörzsölést nem fejezzük be időben, amikor már a rózsaszínes, egészséges bőrt látjuk, könnyen felsérthetjük vele a sarkunkat. Az egyedüli probléma vele, hogy a használata után a bőrfelület egyenetlen marad – ilyenkor hasznos egy dörzspapíros reszelő igénybe vétele is.

A fenti „manuális” eszközök mellett ma már elérhetőek az elemmel működő talpreszelők is, amelyeknek egy dörzspapírhoz hasonló anyaggal borított forgófeje van, csak ezt kell végighúzni a bőrön. Lustáknak kifejezetten jól jön, hiszen semmiféle izommunka nem szükségeltetik a használatához. A fej egy idő után persze elkophat, de ezt könnyen ki lehet cserélni. Ezen kívül egy kis kísérletezést igényel, hogy milyen szögben tartsuk az eszközt, hogy a leghatékonyabb legyen. Bármelyik típust is használjuk, a reszelés után érdemes bőrpuhító krémmel bekenni a talpunkat, egyrészt, mert jó érzés, másrészt így hosszabb távon megmarad a hatás.

Ha elégedettek vagyunk a talpunk puhaságával, már nincs más dolgunk, mint várni a tavaszt, hogy végre szandálba bújhassunk! (Aki pedig egy kis extra kényeztetésre vágyik a pedikűrözés komoly feladata után, egy talpmasszázzsal megjutalmazhatja magát.)